ORKESZTIKA Mozdulatszínház
| 
       
      1995. 
 Rendezés, koreográfia: Tatai Mária Zene: bálnahangok és eszkimó népzene Jelmezterv: Fenyves Márk. Szereplők: Napóra: Révay Réka, Szlabey Balázs Örökmozgó: Baranyai Nóra, Bodor Andrea, Kiss Ildikó, Yakoub Liza / Patonay Anita, Póth Éva, Sziráki Éva, Velencei Mónika Janus: Fenyves Márk, Keresztúri Ildikó / Döbröntey Szilvia, Kiss György Ádám Eszkimók: Barcza Katalin, Für Ágnes, Pálosi István, Sallay Viola / Téglás Zsolt Technikus: Payer Ferenc 
 A mű a budapesti Kiscelli Múzeumban rendezett Mértékem az égbolt című napóra történeti kiállítás megnyitójára készült. 
 
      „Idő: gyermek, aki játszik, ostáblát: gyermekkirályé az uralom”
		 
 A napórák a múlt időmérői, általuk a fény maga rajzolja folyamatosan elénk – ellentéte, az árnyék segítségével – a megfoghatatlan idő szelíd arcát. Korunk hajszálpontos időbeosztása a mechanikus órák közjátékával csiszolódott egyre finomabbá, míg mára a láthatatlanul működő kvarc- és atomóráknak a szinte tökéletes pontosságához kell szabnunk életünket. A napóra az idő minőségét is jelezte, utódai a mennyiségét mérik. Míg a napóra a kozmoszt mintegy érzékelhető emberi közelségbe hozta, korunkban az idő titka megfoghatatlanná távolodott. A napóra a világ különböző tájain eltérően jár. Az eszkimók hosszú nappalai és éjszakái szélsőséges időtapasztalást jelentenek. Míg korunkban az idő gyorsulását érzékeljük, azon a vidéken talán a lassulást lehet tapasztalni. Azonban bármilyen formájában próbáljuk megragadni az időt: örökmozgó karmaiból, Janus-arca elől nem menekülhetünk. 
 A darab létrehozásának támogatói: Belvárosi Ifjúsági Ház, Kalendart Kiadó, Országos Műszaki Múzeum, Marton Kft., Balázs-Benaglia. 
 
 
  | 
      
       
       fotó: Kiscelli Múzeum 
 
 
 
 
  |